VitalTippek

Az alkoholizmus átka

Az ismert kábítószerek közül az alkohol hat az agy legtöbb részére. A fizikai alkoholfüggés az emberi szervezet reakciójának köszönhető. Az alkoholistáknál a GABA receptorok száma csökken, a glutamát receptoroké nő, a szervezet így próbálja visszaállítani a normális állapotot. A receptorok számának változása miatt egy idő után már a normális működéshez is szükség van alkoholra, annak hiányában súlyos tünetek jelentkeznek.

Már relatíve kevés alkohol elfogyasztása is változásokat okoz a viselkedésben. 0,03-0,05 százalékos véralkoholszintnél (30-50 mg alkohol 100 ml vérben) az ember nagyobb önbizalommal bír, mozgásos reakciói ellenben lelassulnak: emiatt olyan veszélyes az alkoholfogyasztás utáni autóvezetés. 0,10 százalékos véralkoholszintnél a beszéd hadaróvá válik, a kar- és lábmozgások koordinációja nehéz lesz, egyesek agresszívvé, mások csendessé válnak. A 0,20 százalékos szint már tulajdonképpeni tehetetlenséggel jár, a 0,40 százalékos érték pedig akár halálos is lehet.

Absztinensek és probléma-ivók

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az alkoholfogyasztókat a következő csoportokba sorolja: absztinensek (akik soha nem fogyasztanak alkoholt), szociális ivók (elsősorban társaságban isznak, az ivás célja ilyenkor nem a részegség, bár időnként az is előfordul), nagyivók (rendszeresen és sokat isznak, gyakran lerészegednek – közéjük tartoznak az úgynevezett probléma-ivók is, akik ugyan nem rendszeresen, de önkontroll nélkül isznak, ha úgy érzik, hogy nehézségeik támadtak; közülük sokan válnak idővel alkoholbetegekké) és alkoholbetegek. Utóbbiak tevékenysége, gondolatai már elsődlegesen az alkohol megszerzése körül forognak, kezelésük esetén elvonási tünetek alakulnak ki, ami mindenképpen orvosi ellátást igényel.

Az alkoholizmus kialakulásában jelentős szerepe van a genetikai tényezőknek, de nem szabad elhanyagolni a környezeti hatásokat sem. Az alkoholista szülői mintát látó gyermek például maga is könnyebben fog a pohár után nyúlni. Ha alkoholista van a családban, a többi családtag is akaratlanul a függőség alá rendeli az életét. Az alkoholbetegek gyakran ki is lépnek a családi kötelékekből, és olyan csoportokhoz csatlakoznak, ahol az ivási szokások elfogadottak, ezáltal ördögi körbe kerülve, miközben nem tudnak megfelelni a munkahelyi elvárásoknak, gyakran válnak munkanélkülivé.

A pszichés függőségen túl a hosszan tartó ivás fizikai függőséget is okoz, a mértéktelen alkoholfogyasztás pedig szinte az egész szervezetet károsítja. A máj kezdetben elzsírosodik, később zsugorodni kezd: ez visszafordíthatatlan károsodást okoz. A máj funkcionális halálát jelentő májkóma legtöbbször halálhoz vezet, de könnyen életveszélyes állapotot idézhet elő a hasnyálmirigy károsodása is. Alkoholistáknál gyakran alakul ki magas vérnyomás, felléphetnek szívritmus-zavarok, szívelégtelenség is. Az idegrendszer elváltozásai is gyakoriak, jellemző tünet a kézremegés, a végtagokon jelentkező érzészavarok és az elbutulás, a memória drasztikus romlása.