A legveszélyesebb fertőző betegség
Napi négyezer embert öl meg a tüdőgyulladás
A tüdőgyulladás a tüdőszövet gyulladása, de emellett érintettek lehetnek a hörgők és a hörgők körüli szövetek is. Súlyos, időnként életveszélyes betegség és egyben az összes fertőző betegség közötti leggyakoribb halálok a fejlett országokban, így Magyarországon is. Az otthon szerzett tüdőgyulladás halálozása 5 százalék alatti, de a betegek 20 százaléka végül kórházba kerül. A kórházi ellátásra szoruló, súlyosabb esetek halálozása elérheti a 25 százalékot is. A legsúlyosabb, intenzív ellátást igénylő esetek halálozása 25-50 százalék között van.
A tüdőgyulladás okozója a streptococcus pneumoniae nevű baktérium. A kórokozó miatt naponta csaknem négyezer ember hal meg, elsősorban gyerekek. Ráadásul az antibiotikumok széles körű használata miatt kialakultak ennek a baktériumnak ellenálló törzsei, amelyek némelyike képes még az utolsó fegyvernek fenntartott antibiotikumoknak, például a vankomicinnek is ellenállni.
A terjedés módja szerint többféle tüdőgyulladást különböztetünk meg. Van olyan válfaj, mely a tüdő egy lebenyének szöveteit érinti, és nem tör át a lebenyhatáron a lebeny-tüdőgyulladás (lobaris pneumonia) A hörgi tüdőgyulladás (bronchopneumonia) a légutak menti szövetekben terjed, és a tüdők foltszerű megbetegedését okozza.
Eredet szerint a legenyhébb a lábon kihordott tüdőgyulladás. Ez esetben a tünetek nem olyan súlyosak, hogy a betegnek orvoshoz kellene fordulnia. Általában száraz köhögés, esetleg hőemelkedés vagy alacsony láz jellemzi és szinte mindig magától gyógyul, bár időnként elhúzódó köhögés, valamint a mellkas röntgenvizsgálatnál észlelhető kötegárnyékok, mellhártya-összenövések maradhatnak fenn. A közösségben szerzett tüdőgyulladás alatt a nem egészségügyi intézményben szerzett tüdőgyulladást értjük. Ezek a betegek fordulnak a legnagyobb számban orvoshoz. A kórokozók a mindennapi élet részei, nem találkoznak nap mint nap antibiotikumokkal, ezért általában a hagyományos antibiotikumokra is jól reagál a fertőzés. Kórházban szerzett tüdőgyulladásról akkor beszélünk, ha valamelyik kórházban fekvő beteg a több napos bennfekvés után egy kórházi törzzsel fertőződik meg. Ezek a kórokozók gyakran ellenállóak az antibiotikumok többségével szemben. A kórházban szerzett pneumonia egy speciális fajtája a mesterséges lélegeztetés során kialakuló tüdőgyulladás. A kórokozó ebben a kezelési típusban szokott a leginkább ellenálló lenni a különböző antibiotikumokkal szemben.
A baktériumok által okozott, klasszikusnak tekintett tüdőgyulladások jellegzetes tünetei a hirtelen kialakuló, magas láz, gyakran hidegrázás, köhögés, rossz általános közérzet, sápadtság, hányás és hát- és hasi fájdalom (utóbbi különösen csecsemőkorban gyakori). Súlyosabb esetekben nehézlégzés, szapora pulzus, illetve magas légzésszám (>30/perc), zavartság alakulhat ki. Csecsemőknél, időseknél, legyengült immunrendszerű személyeknél gyakran alattomosan, a jellegzetes és látványos tünetek nélkül fejlődik ki a tüdőgyulladás. A tüdőgyulladás miatt kezelt beteg állapota a megfelelő antibiotikumok hatására néhány nap alatt sokat javulhat. Elmúlik a láz, csökken a köhögés és a nehézlégzés mértéke. A tünetek alapján megítélt gyógyulás általában 1-3 hét alatt következik be, de a röntgenkép csak további hetek múltán lesz ismét a régi, sőt, az esetek mintegy negyedében valamilyen maradványjelek még évekig, akár örökre láthatók maradhatnak röntgenképeken.