Amikor a test azt hiszi, ellenség támadt rá
A pikkelysömörről
A pikkelysömör az autoimmun betegségek közé tartozik: ezek közös jellemzője, hogy a szervezet immunrendszere túlzott működéssel reagál egy vélt „ellenségre”. Ennek következménye ez a rendkívül csúnya tünetekkel járó, igen kellemetlen betegség.
Pikkelysömörnél a felhám sejtjeinek kóros ütemű szaporodása, ami viszkető, hámló plakkok formájában jelenik meg a bőrön. Ennek oka az aktív STAT3 fehérje, mely nélkülözhetetlen a bőrön ejtett sérülések gyógyulásában. Amikor a seb beheged, a STAT3 aktív állapotból nyugalomba kerül. Ha ez valamilyen oknál fogva nem történik meg, tovább folytatódik a hegesedés, a felhám sejtjei pedig burjánzásnak indulnak.
A pikkelysömör első megjelenése a serdülőkorra esik, többnyire a hajas fejbőrön bukkan fel, bár az egész testen bárhol megjelenhet. Különösen a végtagokon, a térd és könyök tájékán, a körmökön gyakori. Kialakulásában veleszületett hajlam és környezeti, provokáló tényezők játszanak szerepet.
A kór tünetei annyira jellegzetesek, hogy bőrgyógyászati vizsgálat alapján felállítható a diagnózis. Ritkán szükséges szövettani kontroll. A pikkelysömörnek a külső behatásoktól függően sokféle formája van. Ám a betegség egyetlen fajtája sem fertőz, ezért a beteg a környezetére egyáltalán nem veszélyes. A psoriasis az életet nem veszélyezteti, de fájdalmat, lelki sérülést okozhat. Egyike az életminőséget leginkább rontó bőrbetegségeknek.
Nehezítheti a társadalmi érvényesülést, mert a beteg környezete visszataszítónak tartja a bőrön látható elváltozásokat. Az életvitelt jelentősen megdrágítja a költségigényes kezelés. Egyelőre nincs olyan rutinvizsgálat, amelynek segítségével a bőrtünetek megjelenése előtt kimutatható lenne a pikkelysömörre való hajlam. A belső szerveket nem betegíti meg, bár ízületi panaszokkal társulhat. Egyéb betegségek viszont ronthatják a beteg állapotát. Ma még véglegesen nem gyógyítható a betegség, de bizonyos időre tünetmentesíthető. A sokféle kezelési mód közül a bőrgyógyász – értékelve a psoriasisos tüneteket, figyelembe véve a társbetegségeket, az életkort és még több más szempontot – kiválasztja a beteg számára legkedvezőbb, legeredményesebb kezelést.
A gyógyszeres terápia során kenőcsöt, illetve tablettát kap a beteg, emellett a holt-tengeri gyógyiszap és sósvíz-kúra, valamint a fényterápia is hozzájárul a tünetek enyhítéséhez.