Allergiaveszélyes életkorban...
A középkorú lakosság körében drámaian nő az allergiás tünetek megjelenésének száma, és gyakoriságuk a kor előre haladtával sem csökken. Az allergiások számában az utóbbi, évtizedenként bekövetkezett több mint 4,5 százalékos emelkedésért nem kizárólag a környezetszennyezések tehetők felelőssé. Állításukat igazolja, hogy az allergiás reakciók száma egyaránt nőtt mind a szabadban, mind pedig a lakáson belül található allergénekkel szemben.
Az allergia egyre szélesebb körben való elterjedése nem a pollenkoncentráció növekedésével, hanem az emberi szervezet érzékenyebbé válásával magyarázható, állítják a kutatók. A hajlam különösen a fiatalkorú lakosság körében jelentkezik, az idősebb generációnál pedig nem az évek száma hoz javulást, szervezetük eleve kevésbé intenzíven reagál az allergénekre. A vizsgálatot végző szakemberek nem találtak összefüggést: sem a hepatitis A, illetve helicobacter pylori (a gyermekkor két legjellemzőbb fertőzése), sem pedig a testvérek száma, sem a korán megkezdett bölcsődei élet és az ezekkel járó gyakoribb fertőzöttség - és az allergiás reakciók előfordulása közt.
Mindezek alapján elvetik azokat a feltételezéseket, melyek szerint a gyermekkori fertőzések gyakoriságának csökkenésével a mai generációk immunrendszere fejletlen marad, ezért jelentkezhet náluk túlzott reakció olyan tényezőkre, mint a különböző növények pollenje, s válthat ki szénanáthát. Egy lehetséges magyarázat a „higiénia hipotézis", mely szerint az allergiás reakciók oka a környezet túlzott tisztán tartásában, a fertőtlenítőszerek nagymértékű használatában keresendő. A gyermekek kevesebb baktériummal találkoznak otthonukban, ezáltal azok később, nagyobb mennyiségben jobban megterhelik immunrendszerüket. Mindez oda vezet, hogy a szervezet sok esetben túlzott reakciót produkálhat olyan allergénekre, mint a házipor atka, a különböző pollenek és a macskaszőr.
Érdekes kérdés azonban, hogy míg a fejlett országokban rendre csökken a zöld területek nagysága, így a pollenkoncentráció is, addig a szénanátha, mint az allergiás reakciók legelterjedtebb formája továbbra is egyre több embernél jelentkezik. A kutatók mindemellett megdöbbenve tapasztalták, hogy míg az 1970-es évektől az asztmás megbetegedések száma rohamosan emelkedett, az 1990-es évek közepétől kezdve az asztma miatti kórházi bentfekvés és halálozás a mai napig egyharmadára csökkent. A csökkenés mértéke és annak állandósága mögött két dolog állhat: vagy az asztmát kiváltó környezeti tényezőkben következett be változás, vagy a tüdőnek ezekre adott válaszkézségében.