Bodza
Lakásunk szerencsénkre kertes házban van. Egyik ablakunk előtt mára már több méteres fává fejlődött bodza áll. Tavasztól késő őszig úgy beárnyékolja szobánkat, hogy szinte barlangban érezzük magunkat. Minden évben elhatározzuk, hogy teszünk ellene „valamit”, de májusban, amikor teljes virágba borul, megkegyelmezünk neki. Napokon keresztül bódító illata átjárja lakásunkat. Ilyenkor eszünkbe jut, hogy a bodza különleges növény. Jó tudnunk, hogy a bodza virága, levele, érett bogyója egyaránt tartalmaz gyógyhatású anyagokat.
Virágzatát május, június környékén, érett bogyóit az augusztus-szeptemberi időszakban lehet gyűjteni.
A virágzat flavonoidokat, izzasztó glikozidát, rutént, fahéjsav-származékokat, illóolajat és nyálkát tartalmaz. A bodzavirág tea téli meghűlés esetén kiváló gyógyszernek bizonyult, izzasztószerként és immunrendszeri serkentőként használják. Köhögést csillapító vértisztító, vesetisztító, enyhe hashajtó. Virágját frissen szörpként fogyasztjuk, kellemes ízéért, gyógyhatásáért. A bodzavirág a borban áztatva annak muskotályos ízt kölcsönöz.
A bodzavirágot, ha nyári, üdítőnek használjuk, frissen kell elkészíteni a következőképpen. Vegyünk tíz virágot, áztassuk egy napon át a hűtőben, szűrjük le, ízlés szerint keverjünk hozzá mézet, és fogyaszthatjuk. Ha nagyon tömény, hígítsuk.
A bogyó gyümölcssavakat, C-vitamint, A-vitamint, flavonoidokat valamint antociánokat (szambucint) tartalmaz. Az egyik legbecsesebb tulajdonsága a szerves sav tartalma, rendkívül jó hatású a szervezetre. Vértisztító, és a flavonoidokat tartalmazó tulajdonsága következtében antioxidánsnak számít. A bogyókból készített savanyú lekvár kiváló hashajtó, vizelethajtó. Használják még vértisztításra, köhögéscsillapításra.
A leveléből készült tea pedig reumás bántalmakra nagyszerű gyógyír, de lázcsillapításra is ajánlják. Fájó, sajgó ízületi panaszokra ajánlott napi 100 ml főzet fogyasztása. A le vél nagy koncentrációban tartalmaz kéksav-glikozidokat mint a szambunigrint.
Ennyi jó tulajdonság megbecsült növénnyé teszi bodzafánkat.